Tolna megye

Tolna megye tájai közé tartozik a Mecsek, a Hegyhát, a Völgység, a Sárköz és a Mezőföld, valamint a Gemenci- és a Gyulaji-erdő. A megye saját bemutatkozása a Szekszárdi és a Tolnai borvidéket említi.¹

Megyeszékhely: Szekszárd
Települések száma: 109
Városok száma: 11
Járások száma: 6
Lakónépesség: 204 567 fő
Lakások száma: 99 202
Terület: 3703,2 km²

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.

Tolna megye története

Alsó-Pannóniától a vidék apátságaiig

A mai megye vidéke a Kr. e. 1. század végétől az 5. század közepéig a Római Birodalomhoz, azon belül Alsó-Pannóniához tartozott. A vármegye központja és névadója a Tolna várispánság volt, maga a vármegye pedig a 11. századtól 1949. december 31-ig állt fenn. A vidéken apátságok is létesültek: a szekszárdi bencés apátságot I. Béla király alapította 1061-ben, a cikádori ciszterci apátságot II. Géza 1142-ben. A bátai bencés apátság alapítójaként egy 1337-es oklevél Szent László királyt nevezi meg.²³⁴

A hódoltság kora és a várak visszafoglalása

II. Lajos 1526. augusztus 5-én a paksi táborból rendelte el, hogy a királyság minden jobbágya fogjon fegyvert, Tomori Pál pedig augusztus 17-én Bátán kapta meg a fővezéri megbízást. Rusztem nagyvezír 1543 júliusában az egész vármegyét török hódoltság alá vonta. A hódoltság idején Szekszárd, Simontornya és Koppány egyaránt szandzsák székhelye volt. Bádeni Lajos seregei 1686. szeptember 23-án Simontornya várát foglalták vissza, majd Pincehely, Ozora, Tamási és Döbrököz várát. A 18. század végétől Szekszárd lett a vármegye székhelye.²

Ozora, Noszlopy Gáspár és a Sárköz lecsapolása

1848. október 7-én Ozora mellett letette a fegyvert a Roth és Philippovics vezette horvát–osztrák segédhad, miután a megyei nemzetőrök bekerítették. Noszlopy Gáspárt, aki Pest és Tolna megyében szabadcsapatot szervezett, 1853. március 3-án kivégezték. 1854-ben a határok is változtak: Baranya vármegyétől Hidas és Zsibrik, Fejér vármegyétől Igar került Tolnához, Cikó határrésze pedig Baranyához. Ugyanebben az időszakban, 1854–55-ben az új Sió-meder elkészítésével lecsapolták a mocsaras Sárközt.²

Az 1950-es megyealakítás és Szekszárd rangja

Tolna megye 1950. január 1-jén, a tanácsrendszer bevezetésekor alakult meg a korábbi vármegye területén, azzal a kivétellel, hogy Bédegkér, Kánya és Tengőd nagyközségek Somogy megyéhez kerültek. Szekszárd 1905-ben lett város, 1994-ben pedig megyei jogú város.⁵

Látnivalók

Gemenc és a Duna–Dráva Nemzeti Park

A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán jött létre a Duna és a Dráva mentén, mintegy 50 000 hektáron. Gemenc a Duna menti Sárközben fekszik, ártéri növényvilágát bokorfüzesek, puha- és keményfa ligeterdők jellemzik. Területét részben természetes, keskeny csatornák, úgynevezett fokok szövik át. Állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozottan védett rétisas, a fekete gólya és a kerecsensólyom.⁶⁷

Simontornyai vár

A simontornyai várat 1277 után építtette a Döröcske nemzetségbeli Simon. 1500 után Gergelylaki Buzlai Mózes reneszánsz stílusban átalakíttatta. Bottyán lőporgyárat létesített Simontornyán, miután Bussy-Rabutin 1707 márciusában megpróbálta elfoglalni Simontornyát.²⁸

Ozorai vár

Az ozorai vár építtetője az olasz származású Ozorai Pipó, azaz Filippo Scolari. A rommá lett várat az Esterházyak kastéllyá alakították át.²⁹

Bátai apátság

IV. Jenő pápa 1434-ben engedélyezte, hogy a bátai apátságban tiszteljék a Szent Vér-ereklyét, és Báta ezután búcsújáró hellyé vált. Az apátság alapjait 1937 és 1939 között ásatások tárták fel; az egyhajós templom hossza 36,5 méter volt. A romok fölé új templom épült, és a Szent Vér ünnepén újra búcsújárás kezdődött.²⁴

Paksi Atomerőmű és Atomenergetikai Múzeum

Az atomerőmű felépítéséről 1966-ban kormányközi megállapodás született a szovjetekkel. Az atomerőmű 1. blokkját 1982. december 28-án kapcsolták az országos hálózatra. A paksi Atomenergetikai Múzeum 2012. március 7-én nyílt meg.¹⁰

Pacsmagi-tavak

A Pacsmagi-tavak természetvédelmi területét 1990-ben alakították ki Tamási határában, a Koppány folyó völgyében. A terület 1997-ben felkerült a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékére.⁶

Szekszárdi vármegyeháza

A szekszárdi vármegyeházat 1828-tól kezdték építeni Pollack Mihály tervei szerint. Az épület 1830 körül épült, az egykori apátsági templom helyén.²³

Érdekességek

A bonyhádi tarka marha a megye bemutatkozása szerint a megye mezőgazdaságának egyik jellegzetessége.¹
A Dunaszentgyörgyi-láperdő a Sárköz északi csücskében található, egy egykori Duna-mederből lefűződött morotva maradványa.⁶
A Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet 1999-ben jött létre Tolna és Fejér megye határán.⁶
A megye bemutatkozása a tájak között említi a Koppány, a Kapos, a Sió, a Sárvíz és a Duna mentét.¹

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Tolna megye több településén kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.tolnamegyeben.com Ajtó ajto.tolnamegyeben.com Redőny redony.tolnamegyeben.com Szúnyogháló szunyoghalo.tolnamegyeben.com

Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Tolna Megyei Önkormányzat tolnamegye.hu/fooldal/bemutatkozas
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Tolna vármegye.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/S/Szekszárd.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/B/Báta.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Tolna megye.html
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ddnp.hu/termeszetvedelem/vedett_termeszeti_teru…
Magyar Nemzeti Parkok magyarnemzetiparkok.hu/npi/duna-drava-nemzeti-park
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/S/Simontornya.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/O/Ozora.html
Atomenergetikai Múzeum, Paksi Atomerőmű Zrt. muzeum.atomeromu.hu/hu-HU/Muzeum/Tortenet

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.